Táblázatba rendezve, kicsiben az egész anyag letölthető innen klikk klikk (köszönjétek a Roller Robinak) sok sikert a vizsgázóknak
Érzékelés
A különböző érzékleti modalitások jellemzői
Érzékenység:
abszolút küszöb: érzékenység mérésére a legegyszerűbb módszer, azon legkisebb erősségű inger meghatározására, amely megbízhatóan különbözik az inger hiányától.
Pszichofizikai módszer: ingerek fizikai nagysága és a kiváltott ingermagasság közti kapcsolat mérésekre szolgál
Pszichofizikai függvény:
Kísérlet fiktív adatait mutatja be, a teljesítményt az ingernagyság (pl fényerősség) függvényeként ábrázolja.
Foton: fényenergia legkisebb egysége
Ingererősség változásának detektálása:
Standard érték: az ingererősség önkényesen meghatározott nagysága, amelyhez képest a többi inger nagyságát meghatározhatjuk.
Éppen észrevehető különbség (éék): két inger megkülönböztetésében szükséges legkisebb intenzitáskülönbség
Ernst Heinrich Weber-Gustow Fechner:
Weber-Fechner-tu=arányosság, összefüggés
Weber állandó: arányossági állandó
Küszöb feleti inger:
Helyzet: az inger intenzitása jóval a küszöb feletti tartományba esik
Szignáldetekciós elmélet:
Standard módon képes kimutatni az egymástól eltérő helyzetekben elkövetett hibákat.
Észlelés: az egyszerű ingerekkel összekapcsolódó tapasztalatok
Elfogultság: egy megfigyelő által felállított kritérium, amely kiváltja a kívánt választ
A megfigyelőnek az általa keresett gyenge jelet kell megkülönböztetnie a zajtól.
Jel: amit a megfigyelő próbál észrevenni a kísérletben
Zaj: a környezetben lévő bármilyen irreleváns dolog, amely akadályoz vmi észlelésében.
Találat: ha helyesen azonosítjuk a jel jelenlétét
Téves riasztás: ha jelet észlelünk és ott csak zaj észlelhető
Találati arány-téves riasztás arány: találatok-téves riasztások mennyisége egyenként más és más
Érzékszervi kódolás:
Az egyes ingerek miképpen jutnak el az érzékszervi receptorokból az agyhoz
Transzdukció: egyidegimpulzusokat vesz át és továbbít , így a receptorok átalakítják az ingereket.
Receptor: érzékszervek speciális sejtjei. Saját idegsejt v. neuron
Intenzitás: ingererősség
Minőség: inger jellege
Idői mintázat: az elektromos impulzosok egymásutánisága
Ingerminőségének kódolása: Müller Johannes 1825
Alapgondolat: agyba más érzékelőidegeken érkeznek az infók.=spec, idegek
Látás
(humán szinten a legfinomabban kidolgozott)
Ingere: fény(elektromágneses sugárzás)
Látórendszer részei: szem, agy bizonyos részei, összekötő idegpályák
Szem 2 rendszere:
- kép kialakítása (szaruhártya, pupilla, lencse)
-kép elektromos inpulzusokká átalakítása
funkciók:
-irányítani a tárgyakról visszaverődő fényt, a kép megjelenjen a szemgolyó belső felét borító vékony rétegen, retinán
lencse-alakváltoztató
Pupilla-gyenge fény-kitágul, erős –összehúzódik megvilágítás szintjétől függ
Retina receptorsejtjei:
Pálcikák-éjszakai látás=periférián van.
Csapok:-nappali látás retina közepe
Fényadaptáció: Sötéthez való alkalmazkodás
Fényadaptációs görbe: az abszolút küszöb csökken a sötétben eltöltött idő hosszával
Mintalátás:
látásélesség: a szem felbontó képessége ezt vizsgáló eszközök (orvosi rendelő) Hermann Schnellen (1862) dolgozta ki.
Schnellen –féle látásélesség:a szemüveget nem hordó egyének relatív látásélességét méri. (nem mindig megbízható pl analfabéták)
Kontrasztlátás: az élénkségben megmutatkozó különbségek észlelése
Mintalátás szenzoros élménye:
vizuális neuronok hogyan képzelik a világosat, sötétet.
Színlátás:
színkonstancia: az a jelenség, hogy kedvenc kék pulóverünket a megvilágítás változásaitól függetlenűl is mindig matrózkéknek látjuk.
színárnyalat: színélményeket legkönnyebben három dimenzió segítségével írhatjuk le (élénkség-telítettség)
élénkség: azt jelzi hogy egy színes felületről mennyi fény verődik vissza
telítettség: fény tisztasága
Munsell-rendszere: színorsó mutatja be. A színes felületek meghatározására szolgáló séma: 10 színnév vmelyikére és további két, a telítettséget és az élénkséget kifejező szám szükséges a specifikációhoz.
színösszehasonlító kísérlet: Minden szín létrehozható néhány alapszín keverésével
metameter: az összehasonlítást bármely más tiszta színnel el lehet végezni. Az így létrehozott, fizikai tulajdonságaik ellenére azonosnak tűnő színpárok.
színtévesztők, dikromáloc: (a legtöbb ember mind 3 alapszínt látja és képes felismerni az ezekből létrejött különböző keverékeket) a 3 alapszínből csak 2 alapszínnel tudnak gazdálkodni.
monokromálok: színvakok gyakorlatilag, csak a szürke különböző árnyalatait látják.
háromszínelmélet: young-helmuholtz 3 féle, ma már csapokként azonosított színreceptor van.
ellenszínelmélet:
Mering látórendszer 2 féle színérzékeny egységet tartalmaz. Az egyik vörösre v. a zöldre válaszol, a másik a kékre v. a sárgára. Ez a 2 egyesíthető a 3 receptor táplálja a látórendszer magasabb szintjén elhelyezkedő ellaszínegységeket.
talamusz: a sejtek spontán aktivitása az egyik hullámhossztartományra válaszolva megemelkedik, a másikra pedig csökken.
Hallás
Annak köszönhető, hogy a hang nyomásának változásai a belső fülben megrezegtetnek 1 kis hártyát.
Hanghullám: a levegő nyomásának az idő függvényében a megadott grafikonjával írható le.
-frekvencia: a másodpercenkénti ciklusok száma (hertz): megmutatja, hogy a molekulák milyen gyorsan rezegnek.
-hangmagasság: vmit mélynek, vmit magasnak hallunk
-amplitúdó: a nyomás –idő grafikon csúcsai és völgyei közti nyomáskülönbség
-hangerő: decibellben adjuk meg
-hangszín: a hangok komplexitásának szubjektív élményére utal.
Hallórendszer: fülek, agy egyes részei + idegpályák
2 rendszer:-hang továbbítása, impulzussá alakítása
külső fül: fülcimpa, hallójárat
középfül: dobhártya, 3 hallócsontocska (kalapács, üllő, kengyel)
A transzdukciós rendszer a csigában van
dobhártya: feszes membrán ovális ablak, kalapács üllő, kengyel
csiga: transzdukciós rendszer feltekert cső alakú csont.
Alaphártya tartja a hallóreceptorokat , szőrsejteket.
-A hangmagasság érzékelésének elméletei:
frekvenciaelmélet: A hangmagasság a hang időbeli változásaitől függ.
Rezonancia: 1 bizonyos frekvenciájú hang rezgésbe hoz 1 arra a frekvenciára hangolt tárgyat.
Hangmagasság érzékelésének: az alaphártya különböző pontjai különböző hangmagasságmetszetet keltenek.
Szaglás
Feromonok: sok faj sajátos illatanyaga a levegőben terjedve más fajok egyedeit vonzzák.
Szaglórendszer:
Orrüreg+agy+összekötő idegpályák, szaglógumó-szaglókéreg (halántlebeny belsejében van)
Idegrostok
Ízlelés
Ízreceptorok: nyelven, garaton, szájpadlásban, ízlelőbimbókban vannak.
Agy+idegpályák
1-1 rost válaszol 1-1 alapízre
Nyomás-hőérzékelés
Tapintás:-nyomás
hőérzékelés
fájdalomérzékelé
A test egyes részei eltérően érzékelik a nyomást.
A hőérzékelés ingere a bőr hőmérséklete.
Fájdalom:
fázisos fájdalom:
éles, azonnal hamar erjengő érzés
tónusos fájdalom: tompább, hosszantartóbb
fájdalomkapcsolatelemei: bőr receptorai aktiválódnak+az idegi kapu a gerincvelőben nyitva legyen.
PAG: játssza a központi szerepet amelyiknek sejtjei gátolják a fájd. Receptorok jeleit továbbító idegsejteket
Idehi kapu, a középagy egyik ter.-e
Intenzitás-ingererőssége
Észlelés
Szimbólumok: írott vagy kimondott szavak összetett terveket dolgoznak ki és hajtanak végre
Ökológiailátvány-elmélet: a világból hozzánk érkező optikai infók sokasága, a tárgyak egymáshoz képest való elmozdulása
Környezeti modell: állandóan frissített a világ agyban leképezett reprezentációja
Figyelem: Sok infó szűrése
szelektív figyelem: 2 szakasza: fixáció: 1 rövid ideig n-em mozdulatlan
szakkádok: fixációk közt gyors ugrásokkal vándorol a tekintetünk egyik helyről a másikra
fegyverfelismerés: tény, ha 1 jelenetben vagy képen megjelenik egy fegyver magára vonja a figyelmet
jelzőmozzanat: 1 direkt inger pl kis nyíl, amely jelzi a személynek hogy jobbra vagy balra figyeljen
A figyelem multimodális: mozoghat 1 modalitáson belül, de modalitások között is
követési technika: a nem figyelt infóknak nem vagyunk tudatában, nem, vagy alig emlékezünk rá: 1 szöveget azonnal és folyamatosan ismételni kell
Lokalizáció: tárgyak helyének meghatározására:
Tárgyak elkülönítésére: a rentinánkra vetülő képpontok mozaikja
figura: háttérnél összetartozóbb dolog
háttér: a figura mögött megjelenő természet
Csoportosítás:
proximilás (közelség) elve: ha csökkentjük a távolságot az egymás fölött elhelyezkedő pontok között, akkor oszlopokat észlelünk
hasonlóság elve: az elemek szinének vagy alakjának változtatása- az egymáshoz jobban hasonlító ingerek csoportosítása lép életbe.
távolsági jelzőmozzanatok: 1 tárgy pontos helyének megállapításához tudnunk kell a tőle lévő távolságot.
binokuláris diszparitás: a 2 szemben keletkező kép különbözőségére utal, a diszparitás a közeli tárgyakra a legnagyobb.
Monokuláris jelzőmozzanatok: távoli dolgok
relatív nagyság: kép kicsi-tárgy távolabbi
takarás: körvonalak takarják egymást-a takaró tárgy a közelebbi
reletív magassági helyzet: az egymáshoz hasonló tárgyak a horizonthoz közelebb tűnnek távolabbinak.
perspektíva: összetartozó párhuzamos vonalak a távolba vesznek
árnyékok, árnyékolás: info a tárgy mélységéről önárnyékolás, vetített árnyékolás
relatív mozgás: távolsági jelzőmozzanat, ha 2 tárgy eltérő sebességgel mozog
mozgásészlelés:
strobontopikus mozgás: a sötétben egymás után eltérő helyen felvillantunk 1 fényt. A fénypont látszólagos elmozdulása megkülönböztethetetlen a valódi mozgástól.
szelektív adaptáció: ha sokáig 1 mozgást nézünk akkor csökkeni fog arra a mozgásra való érzékenységünk.
Felismerés:
összeillesztési probléma: az agy részeinek aktivitása miként eredményezi a tárgy koherens észleletét.
illuzórikus összeillesztés: 1 adott tárgy 2 különböző tulajdonságának helytelen egymáshoz rendelése.
vonásinteoprációs elm:
primitív vonások: alak, szín- elösszőr ezt észleljük
vizuális keresési feladat: a primitív és az összeragasztott vonások megkülönböztetésének egyik standard kísérleti vizsgálata (résztvevő dönt az ingerek között)
dinamikus kontrollelmélet: képlékeny, dinamikus rendszer
A viselkedésidegi alapjai:
egyszerű sejtek: akkor válaszolnak, ha receptív mezőjükbe egyenesek vetülnek
komplex sejtek: bizonyos irányú élre érzékenyek
hiper sejtek: nem csak az inger irányát követelik meg, hosszúságát is
emergens:létezésüket más vonások konfigurációjának köszönhető vonást mutat be.
A felismerés hálózati modelljei:
konnekcionista modell: betűket vonásaik alapján tároljuk, vonás-betű kapcs.-át hálózat őrzi.
kapcsolatok serkentőek
kiegészítő hálózat: minden meggátló kapcsolatok
Visszacsatolás:
-felülről lefelé terjedő visszacsatoló összekötések: a betű könnyebben észlelhető 1 szó részeként mint önmagában Geonok: a vonások Biederman szerint
Alulról felfelé irányuló folyamat: kizárólag a bemenet szenzoros jel vezérli
Felülről lefelé irányuló folyamat: személy ismeretei , tapasztalatai, figyelme irányítja
felismerés zavarai: agnóziák
Absztrakció: folyamat, melynek során a sok infot jobban kezelhető kategóriákká alakítjuk át.
fizikai leírás=tárgy létrehozható
Perceptuális konstanciák: (állandóság) megőrzi a tárgy tulajdonságait még akkor is, ha a szenzoros bemenetek drasztikusan megváltoztak
piros papír piros színe a környezetből eredő
hozzáférhető hullámhossz: a papírról visszaverődő és a szemünkbe érkező hullámhosszok függvénye
forráshullámhossz: a papírt megvilágító fényforrás
fényvisszaverési jellemző: alakkonstancia
nagyságkonstancia
illúzió: az észlelet különbözik a fizikai valóságtól
létrejöhet:-észlelőrendszer fenntartja a konstanciákat, pedig nem kéne
-az infók ellentmondanak
Mcgurk –hatás: látás-hallás
Munkamegosztás az agyban:
agyi képalkotó eljárások:
figyelem: poszterier rendszer-halánték fali lebeny, kéreg alatti részek (tárgy vonásai)
anterior rendszer- melyik vonást használjuk? homloklebeny kéreg alatti részek látókéreg- agy látással foglalkozó területe
Perceptuális fejlődés:
észlelési képességeink: veleszületett vagy tanult
nézéspreferencia-vizsgálatok:
2 ingert mutatnak be a csecsemőnek egymás mellett. Az ingerek helyzetét változtatják, ha az egyiket továbbnézi akkor különbséget tud tenni , diszkriminálni tudja a tárgyakat.
habitációs technika: figyeli az újat, de egy idő után hozzászokik, habitálódik- új inger, ha más tovább nézi, ha hasonló, nem
formaészlelés-egyik rész a másiktól való elkülönítése
Látásélesség: mélység (távolság) észlelés 3 hónapos korban jelenik meg, de teljesen csak 6 hónapos korban alakul ki.
konstanciák: az élet első hónapjaitól kezdve fejlődnek
Eritikus periódus: ha ekkor korlátozzák az ingerlést, akkor a rendszer normális fejlődése elakad. az embernél akár 8 hétig is eltarthat, de az első 2 életévben a legsérülékenyebb
Tudat és tudatállapotok
Módosult tudatállapot: Minden olyan esetben bekövetkezik, amikor a mentális működés megszokott mintázata a változást észlelő számára az előzőektől eltérő üzemmódbra áll át.
Tudat: 2 lapvető feladata: önmagunk, környezetünk monitorozása (események, infók feldolg.)
önmagunk viselkedésének kontrollja(tervezés, vezérlés)
Tudatelöttes emlékek: tudat számára hozzáférhető emlék (tavaly nyár)
Tudattalan: Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete. tudattalan őrzi a tudat számára hozzáférhetetlen emlékképeket, impulzusokat, vágyakat-hat cselekedetünkre
-freudi elszólás: eltitkolt vágyakat leleplező véletlen megjegyzések
Automatikus készségek: a kezdetben tudatos figyelmet igénylő viselkedések habitálódása
Disszociáció: leválnak a gondolatok és a cselekedetek, disszociálódnak a tudat többi részéről, s tudatos kontrolltól függetlenül működnek tovább
Alvás-álom:
1 óra alvás után: (EEG aktívvá válik, gyors szemmozgások)-REM alvás
Nem REM szakasz a többi (NREM). váltakoznak.
8 óra alatt: 4-5 REM van.
NEREM: üres agy , ellazult test
REM-éber agy, magatehetetlen test
Alvás –ébrenlét ellenfolyamat elmélet: Dale Edgar-Willam Dement
agyunk 2féle, az elalvást, és az ébrenlétet szabályozó folyamattal rendelkezik.
Homeosztatikus alvási késztetés:
fiziológiai folyamat, a szervezet számára biztosítja az aktív ébrenléthez szükséges alvásmennyiséget
Napszaktól függő ébrenléti folyamat: az agy minden nap megközelítőleg azonos időben ébreszt-biológiai óra
Cirkadián (napszaki) ritmus: 24 órás körforgás a biológiai órát a fényviszonyok is befolyásolják. napplai fény =melatonin: alvást elősegítő hormon termelésének leállítása
Alvászavarok: az alvásképtelenség károsítja a napplai teljesítményt, kialvatlanság
-alváshiány
.-inszomnia: kevés, vagy rossz alvás + panaszai szubjektív megitélés kérdése
-narkolepszia:
rohamszerű, ellenállhatatlan álmosság , bármikor elalhat
-apnoé:alvás közben leáll a légzés, ok: agy kikapcsol, szájpadlás izmainak petyhüdtsége
Álmodás: módosult tudatállapot, amelyben emlékekből, infókból , foglalkoztató dolgokból és képzeleti képekből álomképeket hozunk létre.
tudatos álmok: eseményei valóságosnak tűnnek, az álmodó azt hiszi, hogy ébren van, tudata teljes birtokában.
álomelmélet: freud álomfejtés
„tudattlanba vezető királyi lét”
Evans:1984, REM off-line NREM on-line
Hobson 1997 hallucináció, bizonytalanság , felidézés nehézségei
Álom problémamegoldó szerepe
Meditáció: tudatállapot megváltozása figyelem beszűkítése, külső ingerek kizárása
-kellemes, enyhén módosult szubjektív állapot.
-stresszcsökkentő szerep
Hipnózis: hipnotizőrre bízzuk magunkat
-megszűnik a viselkedésstresszelés
-figyelem szokásosnál szelektívebb
-fantázia megélénkül
-csökken a realitásvizsgálat
-fokozott szuggesztibilitás
-gyakori poszthiposztikus amnézia: a hipnózis alatt történtek elfelejtődnek addig, míg nincs jelzés, hogy emlékezzen rájuk
poszthipnotikus válasz: a hipnózisból felébredt emberek a hipnotizőr előre megbeszélt jelzésére vmilyen mozgással reagálnak.
pozitív hallucináció: a személy jelen nem lévő tárgyakat lát, vagy hangokat hall
negatív hallucináció: a személy nem észleli a dolgokat, amiket kéne.
rejtett megfigyelő: Hilgard (1896)
sok hipnotizált személynél a lélek tudatosságon kívüli része mintegy kívülről és egészben szemléli a személy élményeit.
Pszichoaktív szerek: a viselkedést, a tudatot és /v a hangulatot befolyásoló drogok
Drogfüggőség:
1.tolerancia:-folyamatos használat egyre nagyobb mennyiség, ugyanakkora hatás
2.megvonási tünetek- testi és pszichés
3.kényszeres használat- fogyasztott mennyiség akarattól függetlenné válik
Drogabúzus=droggal való visszaélés
tünetek megjelenése előtt történő folyamatok
Depresszánsok(szedatívumok) kp-i idegrendszer működését csökkentő szerek
-nyugtatók (trankvillánsok)
-altatók (barbitunátok)
-inhalátumok (oldószer, ragasztó)
-akohol (etil-alkohol)
magzati alkohol szindróma: anya italozása a terhesség alatt, értelmi fogyatékosság , arc és száj eltorzulásával jár
Opiátok: csökkentik a fizikai érzékenységet, ingerekre való válaszkészséget
kodcin, morfium+származéka: heroin
elszívva, injekcióként hamarabb hat , túladagolás veszélye
felszppantva később hat
heroin: izgató, vizuális élmények
opiátreceptorok:
agonisták: örömérzést hoznak létre, csökkentik az opiátok utáni vágyat
antagonisták: megakadályozzák az opiátreceptorok működését
metadon: addiktív, a heroinnál kevesebb fizikai rombolást okoz
naltrexon: gátolja a heroin hatékonyságát
Stimulánsok: (serkentőszerek) nő az élénkség, és az álltalános
a szervezet fizikailag és pszichésen felfűtött állapotba kerül=hiperaktivitás
Aufetaminok: erős serkentőszerek „speed” kokain: nő az energikusság, önbizalom
Hallucinogének: elsődleges hatása a perceptullis élmény megváltoztatása (pszidietetikus szerek)
LSD: sav színtelen, szagtalan, íztelen
PCP: disszociatív érzéstelenítők.
Cannabis: jókedvet, kognitív, és motoros zavarokat, olykor hallucinációkat kiváltó pszichoaktív szer.
marihuána nyugati országok
hasis Közel-Keleten
Pszi-jelenségek: parapszichológia:
Extramenzonos percepció (ESP)
Ismert érzékszervi kutatások nélküli válasz külső ingerekre
Telepátia
clairooyance: olyan tárgy észlelése, ami nem jelenik meg az érzékszervek számára
prekogníció: jövőbeni események észlelése
Pszichokinézis (PK) fizikai események mentális befolyásolása mindennemű fizikai erő igénybevétele nélkül
Kísérleti bizonyítékok:
Ganzfeld eljárás: a telepatikus kommunikációt teremti két személy között
vevő-adó=céltárgyra koncentrál
figyel majd a felsoroltakból pontozza a tárgyakat
találat: ha a legnagyobb osztályzatot a céltárgy adja
Journal of Parapsyhology 1985.-86
metaanalízis: statisztikai eljárás, amely az adott jelenség számtalan vizsgálatának eredményeit olyan, egyetlen nagy kísérleti adatként kezeli, amelyben minden vizsgálat egy megfigyelésnek minősül.
-elégtelen ellenőrzés
-fiókprobléma
Anekdotikus bizonyítékok:
megismételhetetlen, elégtelen ellenőrzés, fiókpróba
Tanulás és kondicionálás
tanulás: viszonylag állandó a tapasztalatok következtében kialakuló viselkedés változás
Nem asszociációs tanulás: csak 1 bizonyos ingerre vonatkozik( dugó ilyedség, dugó reakció)
-habineáció: ártalmatlan ingerekre adott viselk.-es válaszok ritkulásának eredményei..
-szenzilizáció: 1 adott ingerre egyre erőteljesebb a viselkedés változás (ártalmas ingerel szemben)
Asszociációs tanulás: bonyolultabb, bizonyos események közti kapcsolatok elsajátítása
-klasszikus kondicionálás( 1 biz. eseményt a másik követ)
-instrumentális kondicionálás (válasz következtetés)
-komplex tanulás (mozihoz vezető legrövidebb út)
Klasszikus kondicionálás:
Olyan tanulási folyamat, amely során egy addig semleges inger egy másik ingerrel való ismételt együttléte következtében asszociálódni fog a másik ingerhez.
Pavlov kísérletei: 20 sz. első fele.
-feltétlen válasz (UCR) : feltétlen inger által kiváltott veleszületett reakció (nyáladzás)
-feltétlen inger(UCS) : automatikusan előzetes kondicionálás nélkül is kivált 1 biz. választ
-feltételes válasz(CR): tanult reakció (megelőlegzett nyáladzás)
-feltételes inger(CS) tanult inger (fény)
-próba: CS és UCSpárosításai=kapcsolat
Kioltás: megtanulta, hogy a CS már nem tekinthető többé UCS előjelzésének.
tovább él: spontán felújulás: biz. idő után megint megjelenhet
Másodlagos kondicionálás: 1 hangingernek a UCS megjelenését előrejelző fénnyel való párosítása CR-t vált ki. (CS nem volt UCS-vel párosítva)
Generalizáció: az új, de ismert ingerekre emlékeztető ingerekre is reagálunk
Aiszkrimináció: a különbségekre adott válasz
Serkentő kondicionálás: a feltétlen inger növeli valamely adott viselkedés valószínűségét vagy mértékét
Gátló kondicionálás: a CS csökkenti valamely adott viselkedés valószínüségét v. mértékét
Rescorla (1968) kontiguitás-bejósolhatóság
CS és UCS időbeli érintkezése
Isntrumentális kondicionálás:
Elsajátítunk bizonyos válaszokat, mert azok befolyásolják környezetünket, azaz hatnak rá(operálnak rajta)
-Effektus tv-e :(EL. Thorndike): a véletlenszerű válaszok közül csak azokat válogatja ki, amelyek következményekkel járnak
-Skinner kísérletei: Skinner-boksz: éhes állatok vannak benne, kiálló pedál (etetőtál felett)= véletlen lép rá
megerősítés: 1 appetitív inger megjelenése, vagy egy averív inger megszűnése növeli a viselkedés valószínűségét.
pozitív megerősítés: a viselkedést követő appetitív inger megjelenését jelenti
negatív megerősítés: a viselkedést követően averzív inger megszüntetését, vagy elkerülését eredményező tényezőt.
büntetés: a megerősítés ellentéte, arra a folyamatra utal, amely során 1 averzív inger megjelenése, vagy egy appetitív inger megszűnése csökkenti a viselkedés valószínűségét.
negatív büntetés: a viselk egy appetitív ingernek vet véget
Formálás (shaping): eljárás a kísérletvezető álltal elvárt válaszok irányába mutató viselkedést erősíti lépcsőzetesen meg.
Kondicionált megerősítő:
elsődleges: alapvető szükségletek kielégítése
másodlagos: elsődleges megerősítőkkel való következetes társítás lévén
Megerősítési tervek: valamilyen cselekvés többszörivé válása a cél
Aránytervek:
-rögzített arányú(RA) megerősítési terv:
a megerősítés 1 adott, előre meghatározott számú válasz után érkezik
-változó arányú (VA) megerősítési terv
a megerősítés 1 adott , de előre nem felmérhető számú válasz után érkezik
Időbeli megerősítési tervek:
rögzített idejű (RI) megerősítési tervek
a megerősítés 1 adott , az utolsó megerősített óta eltelt idő után |